Hulladéklerakón keletkező csurgalékvíz tisztítása

Jelenleg a szilárd települési hulladéklerakókon keletkező csurgalékvizet medencében tárolják, majd visszaforgatják a lerakóra, illetve a természetes párolgást kihasználva érik el a tározó tartalmának állandó szinten tartását. Elszállítása szennyvíz-tisztítómûbe nagy költséget jelentene. A csurgalékvíz visszaforgatása azonban nem jelent hosszú távú megoldást, mivel évek hosszú sora után a víz szennyezõ anyag tartalma akkumulálódik, és olyan szintet ér el, amely a lerakó konszolidációját, stabilitását veszélyezteti, továbbá kritikus esetekben, pl. nagy esõzések során, egy esetleges túlcsordulás nagy kockázatot jelent a környezetre. A szennyezett csurgalékvíz tisztítása éppen ezért elengedhetetlen. Ma Magyarországon egyetlen hulladéklerakó sem alkalmaz helyben csurgalékvíz tisztítást.

A kommunális hulladéklerakókon keletkező csurgalékvizek a rendelet (28/2004. (XII. 25.) KvVm rendelet) által meghatározott határértékeket vagy nem tudják teljesíteni, vagy nincs megfelelõ élõvíz a közelben, vagy a csatornahálózat kiépítése ütközik nehézségekbe. 

Megoldási lehetõség

A probléma megoldásának lehetõségét kétlépcsõs, kombinált természet-közeli technológiában látjuk. Fakultatív tavas elõkezelés után elsõ lépcsõben a csurgalékvizet egy mocsári növényzettel betelepített fóliával szigetelt medencében tisztítjuk a benne élõ növények és azok felületén megtapadó mikroorganizmusok segítségével. Az anyagterhelés szabályozása végett a mocsaras medencék szükség szerint párhuzamosan ill. sorosan kapcsolhatók. A medencében lassú áramoltatás közepette meghatározott ideig visszatartjuk a vizet, majd második lépcsõben a már tisztított csurgalékvíz elszikkasztásra kerül egy erre a célra telepített nagy víz és tápanyagfogyasztó nyáras-füzes ültetvényen. Az ültetvényt energiatakarékos módon: gravitációs úton, folyamatosan öntözzük. Az öntözõvíz mennyiségét a talaj fizikai, kémiai és vízgazdálkodási tulajdonságait, az éves csapadékmennyiséget és a faállomány vízigényét figyelembe véve határozzuk meg. A fölös víz megfogására gyûjtõ övárok szolgál az ültetvény körül. A területen figyelõkút-hálózatot mûködtetünk a talajvízben bekövetkezõ változások figyelemmel kísérésére. 

A technológia megoldja a csurgalékvíz környezetére veszélyt nem jelentõ módon való tisztítását és elhelyezését, miközben másodlagos nyersanyagot hoz létre; mindezt a hulladéklerakó területén. A megvalósításához szükséges rendszer viszonylag kis beruházási költségû, valamint a helyi adottságokhoz alakítható. Üzemeltetési költsége szintén alacsony, különösebb szakértelmet nem igényel; önmagában zárt, stabil ökológiai rendszer. Fajlagos energiaigénye csekély, környezetszennyezést nem okoz. A fakultatív tóban keletkezõ iszap és az épített mocsár növényanyaga komposztálással, az energiaültetvény biomasszája tüzelõanyag gyártásával hasznosítható.